Bizen Ware

A bizen edény' (備前焼, bizen-yaki) egy hagyományos japán kerámiafajta, amely a mai Okayama prefektúra területén található Bizen tartományból származik. Ez Japán egyik legrégebbi kerámiaformája, jellegzetes vörösesbarna színéről, mázmentességéről és földszínű, rusztikus textúráiról ismert.
A bizen edények Japán fontos szellemi kulturális javai közé tartoznak, a bizen kemencék pedig Japán hat ősi kemencéje (日本六古窯, Nihon Rokkoyō) között szerepelnek.
Áttekintés
A bizeni kerámiákra jellemzőek:
- Kiváló minőségű agyag felhasználása az Imbe régióból
- Máz nélküli égetés (a technika, amelyet „jakishime” néven ismernek)
- Hosszú, lassú faégetés hagyományos anagama vagy noborigama kemencékben
- Tűz, hamu és a kemencébe helyezett anyag által létrehozott természetes minták
Minden egyes bizeni edény egyedinek számít, mivel a végső esztétikát inkább a természetes kemencehatások, mint az alkalmazott díszítés határozza meg.
Történelem
Eredet
A bizeni kerámia eredete legalább a Heian-korszakra (794–1185) nyúlik vissza, gyökerei a szue kerámia, a mázatlan kőedények egy korábbi formájára nyúlnak vissza. A Kamakura-korszakra (1185–1333) a bizeni kerámia jellegzetes stílussá fejlődött, robusztus használati tárgyakkal.
Feudális pártfogás
A Muromacsi (1336–1573) és az Edo (1603–1868) korszakokban a bizeni edények az Ikeda klán és a helyi daimjók pártfogása alatt virágoztak. Széles körben használták teaszertartásokhoz, konyhai eszközökhöz és vallási célokra.
Hanyatlás és újjászületés
A Meiji-korszak (1868–1912) iparosodást és a kereslet csökkenését hozta magával. A bizeni kerámia azonban a 20. században újjáéledt olyan mester fazekasmesterek erőfeszítéseinek köszönhetően, mint például „Kaneshige Tōyō”, akit később „élő nemzeti kincsnek” nyilvánítottak.
== Agyag és anyagok == A bizeni kerámia „magas vastartalmú agyagot” (hiyose) használ, amely Bizenben és a környező területeken található. Az agyag:
- Több évig érlelődik a képlékenység és a szilárdság növelése érdekében
- Képlékeny, mégis tartós az égetés után
- Nagyon érzékeny a hamura és a lángra, így természetes díszítőhatásokat biztosít
Kemencék és égetési technikák
Hagyományos kemencék
A bizen kemencéket jellemzően a következő módokon égetik:
- Anagama kemencék: egykamrás, alagút alakú, lejtőkbe épített kemencék
- Noborigama kemencék: domboldalon elhelyezett, többkamrás, lépcsőzetes kemencék
Égetési folyamat
- A faégetés 10–14 napig tart folyamatosan
- A hőmérséklet eléri az 1300°C-ot (2370°F)
- A fenyőfa hamuja megolvad és összeolvad a felülettel
- Nem alkalmaznak mázat; a felületkezelést teljes egészében a kemence hatása biztosítja
Esztétikai jellemzők
A bizeni edények végső megjelenése a következőktől függ:
- A kemencében való elhelyezkedés (elöl, oldalt, parázsba temetve)
- A hamulerakódások és a láng terjedése
- A felhasznált fa típusa (jellemzően fenyő)
Gyakori felületi mintázatok
Minta | Leírás |
---|---|
Goma (胡麻) | Olvadt fenyőhamu által alkotott szezámmagszerű pöttyök |
Hidasuki (緋襷) | Vörösesbarna vonalak, amelyeket rizsszalma tekercselésével hoznak létre a darab köré |
Botamochi (牡丹餅) | Kör alakú nyomok, amelyeket kis korongok okoznak a felületen a hamu blokkolására |
Yohen (窯変) | Véletlenszerű láng okozta színeltolódások és hatások |
Formák és felhasználások
A bizeni edények széles skáláját foglalják magukban mind a funkcionális, mind az ünnepi formák tekintetében:
Funkcionális Ware
- Vizes üvegek (mizusashi)
- teástálak (chawan)
- Virágvázák (hanaire)
- Szaké üvegek és csészék (tokkuri és guinomi)
- Habarcsok és tárolóedények
Művészeti és ünnepi használatra
- Bonsai cserepek
- Szobrászati alkotások
- Ikebana vázák
- Teaszertartáshoz szükséges eszközök
Kulturális jelentőség
- A bizen kerámia szorosan kötődik a „vabi-szabi esztétikához”, amely a tökéletlenséget és a természetes szépséget értékeli.
- Továbbra is kedvelt a teamesterek, az ikebana-készítők és a kerámiagyűjtők körében.
- Sok bizen fazekas továbbra is évszázados technikákat alkalmazva készít darabokat, amelyeket családon belül öröklünk.
Nevezetes kemencék
- Imbe falu (伊部町): A bizeni edények hagyományos központja; fazekasfesztiváloknak ad otthont, és számos működő kemencének ad otthont.
- Régi Imbe iskola (Bizen fazekasság Hagyományos és Kortárs Művészeti Múzeum)
- Kaneshige Tōyō kemencéje: Oktatási célokra megőrizve
Kortárs gyakorlat
Manapság a bizeni fazekasmestereket mind a hagyományos, mind a modern fazekasmesterek készítik. Míg egyesek az ősi módszereket tartják fenn, mások a formával és a funkcióval kísérleteznek. A régió minden ősszel megrendezi a „Bizen Fazekasfesztivált”, amely több ezer látogatót és gyűjtőt vonz.
Nevezetes bizeni fazekasok
- Kaneshige Tōyō (1896–1967) – Élő nemzeti kincs
- Yamamoto Tōzan
- Fujiwara Kei – Szintén Élő nemzeti kincs
- Kakurezaki Ryuichi – Kortárs újító